A méhészet ősi foglalkozás. Már az ősember is " méhészkedett". A mézelő méhek odujait rabolta ki. Aztán később a méhvadászokból lettek a méhészek, akik már nemcsak kirabolták, hanem óvták, őrizték, a méheiket, fatönköket kifűrészelve már hazavitték. A rajokat befogták üres fatönkökbe, majd fonott "kasokba" /gyékény, vessző, nád, sás./ telepítették. A méheket az ókori Egyiptomban háziasították, ekkor már ismerték a velük való bánásmódot és fatörzs kaptárakban később agyag kaptárakban tartották a méheiket. /Közel -Keleten ma is láthatók ilyen kaptárak./ A legrégibb mézmaradványok a fáraó sírból került elő, teljesen beszáradva és megsötétedve. A biblia - Ószövetség is többször szól a méhekről, méhészetről, illetve a mézről. A méz már ekkor, a jólét-gazdagság jelképe volt. A méz az emberiség mindenkori tápláléka, csemegéje, édesítő anyaga, gyógyító szere volt. Mezopotámiában jelent meg a méz fogalma, ezalatt egyfajta datolya- szirupot értettek, ahogy ezt Herodotosz említi. Mezopotámia őslakói már ismerték a méhviaszt és a propoliszt és elterjedten használták is. A görög városállamok gazdaságában fontos szerepet játszott a méhészkedés. Solon / Kr. e. 640-559 / kiadott egy törvényt, amely szerint két szomszédos méhésznek a méhkasokat egymástól 100 m távolságban kell elhelyezniük. A méhészet, a méhek, a méz a rómaiaknál is fontos szerepet töltött be. A méheket nemcsak méztermelésre használták, hanem az ellenség megfélemlítésére és legyőzésére is. A méz elsődleges táplálék volt, erjesztésével pedig mézsört készítettek, amit különösen az északi államok kedvelt itala volt . A kezdetleges méhészkedés több ezer évig tartott a keretes kaptár feltalálásáig , az 1800- as évekig. A méhészeti " szakirodalom" igazi kezdete a XVII. századra tehető, Swammerdam holland tudós felfedezései ismertetésével. Ezt aztán olyan nagy nevek követnek, mint Reaumur, majd a svájci vak méhésztudós Francois Huber .

Hazánkban a méhészkedéssel a legrégibb okleveleink is foglalkoznak. Adománylevelek, népességi összeírások kilencedről, tizedről rendelkeznek a méhészet hasznában. Egyik legrégibb okiratunk a Tihanyi Apátság Alapító levele, amely pontos adatokat tartalmaz a méhészettel kapcsolatban. Hazánk éghajlati, területi és természeti viszonyai kedveztek a méhészkedésnek. Honfoglaláskor Pannónia területén az akkori időben jelentős méhészkedés folyt. Mézkivitelünk - különösen a Felvidékről, de egyéb országrészekről is igen jelentős volt mára középkorban. Édesítőszerként használták a mézet és rendszeresen fogyasztották a mézsört. A viasz pedig adófizető eszközként is szolgált. A 150 éves török uralom idején a törökök is előszeretettel vetették ki a sarcot, az adót mézben. Jelentős változás következett be, amikor a nád - és répacukrot feltalálták, / az első répacukorgyárat 1573.-ban épült Augsburgban / , ekkor a méhészet, a méz elvesztette jelentőségét. A cukortermelés csaknem egészen pótolja azt a szükségletet, amit régen teljes egészében a méz fedezett. Így a méz a méhészkedés elvesztette addigi jelentőségét. Az elmúlt években a magyar méhészet előnyére és hátrányára egyaránt hatással voltak a társadalmi és gazdasági változások. A méhészkedés feltételei, körülményei és környezete jelentősen megváltozott. Hazánk egész területe alkalmas méhészkedésre, így mintegy 16 féle fajtamézet tudunk előállítani. A kedvező feltételek ellenére komoly gondok vannak ebben a gazdaságban. A termelők és az állam kapcsolata alapvetően megváltozott, a méhészeket nem érintette az állami támogatás, a hitelkamat támogatás. Magyarországon az elmúlt öt évben a méhcsaládok száma csökkent, 5 ezer méhészet és több mint 130 ezer méhcsalád szűnt meg. Jelenleg Magyarországon 13,5 ezer méhészet, 540 ezer méhcsalád van. Az egy méhészetre jutó átlagos családlétszám kb. 40. Jellemzően családi vállalkozásban, kiegészítő tevékenységként folytatják a méhészkedést. Nagyon sok a kis méhészet, a méhészetek 20 %-a 10 családnál kisebb, 16 %-a 11-20 családos, azaz a méhészetek több mint harmada 20 családnál kisebb, úgynevezett "hobbi " méhészet. Ennek ellenére az ágazat évente 16.500 tonna mézet termel, melyből 12.500 tonnát exportál, 25 millió USD értékben. A mézkivitelünk döntő része az EU - tagállamok piacaira kerül. Hogyan készül a méz? A mézelő méh a virágokból összegyűjtött nektárt a méhkasba szállítja, ahol a többi méh mézzé alakítja. A mézet méhsejtekben tárolják, melyek hermetikusan le vannak zárva viasszal, hogy ne érje nedvesség. A méhészek a lépekből kivont mézet sűrítik, pörgetéssel alakítják, majd megszűrik. Régebben a mézet úgy sajtolták ki a lépekből, hogy a méheket kénfüsttel elkábították. Majd feltalálták a kaptárt és a keretet; mozgatható méhlakásokat kezdtek használni. (Magyarországon először 1844-ben használtak keretes kaptárt.) A magyar méhészetre a XX. század közepén a vándorméhészkedés volt jellemző: a méhcsaládokat az éppen kínálkozó gyümölcsösök, akácerdők mellé szállították. Általában a méz rövid ideig marad folyékony állapotban, elkezd sűrűsödni. A méz kristályosodása glukóz tartalmától függ, valamint attól, hogy milyen növényből származik a glukóz. Például a repceméz és a pitypangméz gyorsan kristályos állapotba kerül. Ezzel szemben az akácméz, melyet székrekedés ellen javasolnak, sokáig folyékony marad. Gyakran pasztörizálják a mézet, hogy elkerüljék a kristályosodást, de ezzel a folyamattal (hirtelen hevítés majd lehűtés) a szervezet számára hasznos anyagokat távolítanak el belőle. Ha a méz gyorsan megerjed, az arra utal, hogy idő előtt gyűjtötték össze, és magas a víztartalma. A mézet ne tároljuk nedves, vagy túl napos helyen; a gyakori hőmérsékletingadozás is befolyásolja a minőségét. A méz jótékony hatása A méz körülbelül négyötöd rész cukorból (glukóz, fruktóz) és egyötöd rész vízből áll. A mézben található egyszerű szénhidrátokat a szervezet könnyen felhasználja, a bélnyálkahártyán keresztül azonnal felszívódnak. A méz táplálja a szívet, növeli az izmok teherbíró képességét, kiváló erősítőszere a sportolóknak, az idős embereknek, a fáradt szervezetnek. Jó hatással van a gyerekek fejlődésére, ajánlják a szoptató anyukáknak is. A gyomorbántalmakra is javasolják, különösen székrekedésre. Nyugtatóan hat az egész testre. A méz segítséget nyújthat a nehezen gyógyuló sebek gyógyításában. A méz legendás gyógyhatását tudományos bizonyítékokkal alátámasztani kívánó kutatók szerint a méz lelassítja a kórokozók fejlődését - még olyan baktériumtörzsek esetében is, amelyek ellenállóvá váltak egyes modern antibiotikumokkal szemben. A méz és más méhészeti termékek (méhpempő, propolisz, virágpor) egyaránt kiváló erősítő, frissítő szerek. A legösszetettebb élelmiszerek közé tartoznak, mert a nagy tömegü cukor mellett rendkívül sokféle ásványi anyagot, vitamint, valamint ferment-és hormonanyagokat is tartalmaznak. Segítségükkel megelőzhetők a betegségek illetve a betegség esetén segítik, gyorsítják a lábadozást,a szellemi-fizikai energiák visszanyerését, a felépülést, gyógyulást. A méz hatására a sejtek jobban használják fel az oxigént, miáltal jelentősen növelhető a teljesítőképességünk. Ez a magyarázata, hogy például a sportolók miért fogyasztják rendszeresen a versenyek előtt. Az azonban téves elképzelés, hogy a mézben rejtelmes,sőt csodás egészségvédő anyag volna.Hatása azonban valóban csodás:a közmondás szerint egy kaptár tíz orvossal felér, ami arra utal, hogy a cukorbetegség kivételével gyakorlatilag szinte minden betegség megelőzésére, kezelésére alkalmas. . A mézben rengeteg hatóanyag van, sokoldalú, értékes táplálékunk, amitgyógyításra és kozmitkumként egyaránt alkalmazhatunk. Arra azonban ügyeljünk, hogy csak akkor fejti ki sokoldalú hatását, ha rendszeresen fogyasztjuk. A mézben megtalálható hatóanyagok, vitaminok: - A mézben hatféle szerves sav található meg, amelyek segítik az emésztést, és növelik az étvágyat. - A méz kiváló fertőtlenítő, mert a méhek átalakító tevékenységéhez használt enzim baktériumölő hatású. - A méz a fenti hatásnak köszönhetően eredményesen gyógyítja - folyékony állapotban - a horzsolt felületű, zúzódásos sebeket. - A mézben található cukrok gyorsan és átalakkulás nélkül szívódnak fel, ezért hamar megszüntetik az izomfáradtságot. - A méz nyugtató hatású, ezért lefekvés előtt célszerű elnyalogatni egy evőkanállal. - A méz számos betegségre - így a meghűlés ellen is - hatásos szer baktériumölő hatása miatt. - A mézet sok esetben kozmetikumként, különböző pakolások krémek alapanyagaként is használják, mert bársonyossá teszi a bőrt illetve hidratálja. - A mézet folyékony állapotban használjuk, de halmazállapota olykor megkeményedik, mert besűrűsödik. Ilyenkor a mézes üveget célszerű forró vízbe állítani, s néhány perc elteltével visszaáll a folyékony halmazállapot anélkül, hogy a méz veszített volna értékeiből. Sokan azt hiszik, hogy a méz csupán nyalánkság és csak édesítésre való, de a méz ennél sokkal több! Ásványanyagok, vitaminok, aminosavak és antioxidánsok növelik tápértékét. Nézzük, mitől olyan különleges! • Antimikrobiális hatású a magas cukor- és alacsony pH–tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően (segíti a vágások, horzsolások és égési sebek begyógyulását). • Csökkenti az allergia okozta tüneteket • Magas szénhidráttartalma miatt remek energiaforrás (cukrai egyszerűen, könnyen felszívódók), ugyanakkor nem hízlal, mivel gyümölcscukra a májban glikogénként raktározódik, szőlőcukra pedig az izmokban kerül gyors felhasználásra. Egyes mézek vizelethajtók, ezért súlycsökkenést okoznak. • Magas a vitamintartalma: B6-vitamin,Thiamin (B1), Niacin (B3), Riboflavin(B2), Patoténsav (B5, mely egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést). • Gazdag ásványianyagokban: kalcium, réz,vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium és cink. • Természetes antioxidánsokban (anyagcsere és baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet) gazdag: flavonoid-tartalmú krizin, C-vitamin kataláz, pinobanskin, pinocembrin, galagin (általában a magasabb víztartalommal bíró, sötétebb színű mézek mutatnak erősebb antioxidáns jelleget) • Megszépíti a hajat és a bőrt: felfrissíti a bőrt, megőrzi annak hidratáltságát. A méz kétségtelenül az egyik legértékesebb táplálékunk, s egyben az egyik legjobb energiaforrásunk, hiszen közel 80 százalékban szőlő -és gyümölcscukrot, 17 százalékban vízet, s csak néhány százalékban tartalmaz szaharózt. Ennek következtében rendkivül gyorsan, közvetlenül a bélből szívódik fel, vértísztitó hatása miatt fiatalítja, frissiti a szervezetet, kiváló segítség nemcsak a fáradtság, de a különböző betegségek leküzdésében is. Ennek ellenére Magyarországon a napi és fejenkénti mézfogyasztás alig haladja meg a néhány grammot, s a méz méltatlanul háttérbe szorul a mindennapi táplálkozásunkban. Szépség a kaptárból A méz az egyik legrégebbi szépségápoló szer, szépítő hatását már Erzsébet királyné is ismerte, és előszeretettel használta. Miután a kozmetikai laboratóriumok kutatói felismerték, hogy a méz nemcsak a megfázás és az influenza ellen hatásos, de a kozmetikában is hasznosítható, egyre több cég alkalmazza a természetes alapanyagokat, illetve azok kivonatait. A méz kincs: – jelentős szerepet játszik a testápolásban, megköti a nedvességet, ezzel feszessé, rugalmassá teszi a bőrt; – a száraz, érdes bőrre is gyógyír, simít és puhít; – a benne található vitaminok, ásványi anyagok regenerálják a bőrt, így a fáradt, érzékeny arcbőr frissebb, fiatalosabb lesz, pl. egy mézes maszk használata után; – önmagában is fokozza a vérbőséget, és nyugtatja a bőrt (ha nincs időnk maszkot készíteni, kenjük az arcra, hagyjuk fent néhány percig, majd öblítsük le); – a kiszáradt ajkakat puhává, simává teszi; – antibakteriális hatása miatt kiváló pattanások, mitesszerek, kisebb karcolások, sebek kezelésére; – a mézes fürdő nemcsak ellazít, de nyugtatja, ápolja is a bőrt; – fényessé, csillogóvá teszi a hajat. Számtalan mézes kozmetikai termék kapható az üzletekben. Ezek nagy része nemcsak mézet, hanem egyéb méhészeti terméket is tartalmaz. A virágpor, a méhviasz, a propolisz a mézhez hasonlóan sok értékes hatóanyagot tartalmaz. (A propolisz növényi eredetű balzsam, mely a kaptárban „készül”. Fertőtlenítő hatása miatt főként bőrproblémákra használhatjuk.) A méz fizikai tulajdonsága: 1, Viszkozítás: a friss méz viszkózus folyadék, a viszkozítás összetételétől, elsősorban a víztartalomtól függ, és szoros összefüggésben van a hőmérséklettel. 2, Sűrűség: a méz sűrűsége amelyet fajsúllyal határozunk meg ,nagyobb a víznél, és függ a víztartalomtól. Megfigyelhető a méz rétegződése a hígabb méz kiválik a sűrűbb szárazabb méz fölött. 1,39-1,43g/Cm3, fajhője 0,54. 3, Nedvszívó képesség: erős nedvszívó, fontos vonás a feldolgozás, mind felhasználás terén. 4, Felületi feszültség: alacsony felületi feszültség a mézet kiváló kozmetikai alapanyaggá teszi. 5, Hőtani tulajdonság: hőelnyelő képessége az összetételtől és kristályosodás fokától függően 0,56-0,73cal/g/C között ingadózik. 6, Színe: a vízszínétől a sötétbarnától-feketéig számtalan árnyalatban változhat, a színe csak a az értékesítésben van jelentősége és a fajta jellegben. A sötétebb árnyalatú mézek ásványi anyagokban és nitrogénben mindig gazdagabbak. 7, Kristályosodás: a méz azért kristályosodik, mert több cukrot tartalmaz, mint amennyit szobahőmérsékleten oldani tud. A 14C hőmérsékleten a legnagyobb a kristályosodás. Konzisztenciája alapvetően a fruktóz-glükóz aránytól függ. A méz kémiai tulajdonsága: A méhek a mézet a nektárból készítik. A nektár híg cukortartalmú oldat. A méh egyszerre 50mg nektárt szállít haza, amit besűrítenek megérlelik. Sűrítés során a nektárból elpárologtatják a vizet/1kg méz előállításához 1-3liter vizet párologtatnak el a nektárból /közben érlelik, invertálják a nektárt/ mézet/. Lényege, hogy vegyi átalakulás során egy molekula nádcukorból 1-1 molekula fruktóz és glükóz keletkezik. A cukor a méz szárazanyagának a90-95%-át teszi ki, ennek többsége 85-95%-ban fruktóz és glükoz, többségében fruktóz. A magas fruktoztartalomnak tulajdonítható a méz legtöbb fizikai sajátossága, tápértéke. Kis mennyiségben más cukrokat is tartalmaz a méz diszaharidokat, /maltóz, szaharóz/, főleg 7-10%-ban az akácmézben van, Tri és oligoszaharidokat, /izomaltoz,trehalóz/, pedig az édesharmatból készült mézekben található. Ezek bizonyítják a méz valódiságát, és eredetét. A víz a méz második legfontosabb építő eleme. Fontos a méz eltarthatósága szempontjából a 18% alatti méz nem romlik meg. Egyéb összetevői a szerves savak /glukonsav, citromsav, vajsav, ecetsav, tejsav, / ezek adják a méz jellegzetes izét. A nektárban nincs fehérje, a mézben kimutatható aminosav / prolin/ a virágpor szemekből származnak. Vitaminokban szegény , elenyésző benne a C,B1,B2-vitamin és nikotinsavamid. Jelentős a méz szerves sav és enzimtartalma. A legjelemzőbb enzimtartakma a glükózoxidáz, amely a glükozt bontja glükozsavra és hidrogénperoxidra. A glükozsav hozzájárul a méz savasságához a hirogénperoxid viszont a méz antibiális hatásának legfőbb biztosítéka. A méz pH-ja 4,5-3,6-ig terjed. A méz legismertebb enzimje a diasztáz ami a keményitöt bontja és a szaharozt átalakitó invertáz enzim. Fontos alkotórészek még a dextrin,keményítő,fermentumok.Zsirsav inkább nagyobb mennyiségben a gesztenye mézben található. A szerves vegyületek között kimutatható aroma és festék anyagok. Ásványokban szegény a méz a legfontosabb a kálium, de kimutatható Ca, Na, P, K, Mg, Al, Zn, Fe, Cu, Mn nyomelemek közül a nitrogén tartalmú vegyületek. A friss méz nem tartalmaz hidroxi-metil-furfurolt/HMF/. Ez az anyag a fruktóz bomlásának a mellékterméke, és általában tárolás vagy melegítés során keletkezik. A glükóz és a fruktóz aránya szabja meg a méz kristályosodási hajlamát. A glükóz elősegíti a fruktóz pedig gátolja. Az akácméznél a fruktóz-glükóz arány 1,4-1,7:1 közötti, tehát sokáig folyékony, a repceméznél 1,02-1,16:1 között, egy hónapon belül átkristályosodik. MÉZ FŐ ÖSSZETEVŐI ÉS MÉZFAJTÁK JELLEMZŐ SZÍNEI összetevök: átlag értéke: %-ban mézfajták szineik viz 17,2 akác világossárga fruktóz 38,2 repce fehér glükóz 31,3 zsálya aranysárga szaharóz 1,3 levendula zöldessárga maltóz 7,3 napraforgó aranysárga szabad savak 0,43 hárs borostyán glukonsav 0,14 gesztenye barna összes sav 0,54 pohánka sárgásbarna hamu 0,169 édesharmat világosbarna nitrogén 0,041 fenyő sötétbarna pH 3,91 lucerna zöldessárga diasztáz 20,8 baltacin sárgásbarna A fajtamézeknek az alábbi %-os arányban kell fajtajelleget adó növény pollenjét tartalmaznia: - akácméz akác/Robinia/ 10-20% keresztesvirágú 8% - háfsméz hárs/Tilia/ 30% - repceméz repce/Brassicia/ 45% - napraforgóméz napraforgó/Heliantus/ 35% - gesztenyeméz szelídgesztenye/Castanea/ 45% A VIRÁGPOR ŐSSZETÉTELE: A virágpor vagy pollen a virágok portokjaiból származik. Nem teljesen azonos az eredetivel, mert a méhek már gyűjtéskor a mézgyomrukban tárolt mézzel elegyítik .egy méh felnevelésekor az álca átlagosan0,11g virágport fogyaszt el. Ez 9-15 db virágporcsomó tömege, változó a súlya a növénytől, páratartalomtól. Átlagosan 7,5-11mg egy csomó. Friss virágpor puha, magas a víztartalma 25-30% közötti. Az egyszerű cukrok közül a fruktóz ,glükóz, laktóz, pentoz, raffinoz, ribóz, dezoxiribóz található a virágporban. Fontosabb aminosavak leucin, izoleucin, lizin, metionin, fenilalanin, triptofán, valin. 100g virágpor aminosav összetételében egyenértékű 0,5kg marhahússal,7db tojással. Vagyis 30g pollen/két csapot kávéskanálnyi/ elég egy felnőtt ember napi fehérje szükségletének. A virágpor lipioid anyagai a viasz, illóolajok, fitoszterinek. Telítetlen zsírsavai a linolén és olajsav, fitoszterinek a kampeszterin, koleszterin, metilkoleszterin. Virágpor színét adó karotinoidok és flavonidok ugyancsak hasznos bioaktív vegyületek. Gazdag ásványi anyagokban /K,Ca,P,S,Mg,Cu,Mn,Zn,Co,Ct,Ni,Si/ , tartalmaz hormonokat /gonadrotop/, enzimeket. A virágpor a vitaminok tekintetében a leggazdagabb méhészeti termék. Túlzás nélkül mindent tartalmaz kivétel a nyers rostot , ami az ember számára szükséges. · A VIRÁGPOR ANYAGAINAK SZÁZALÉKOS ÖSSZETÉTELE. Anyagok: Értéke %-ban Viz 4-10% Egyszerű cukrok 8-40% Összetett cukrok 0,1-19% Szabad aminosavak 10% Lipidek 3-20% Vitaminok 7% Ásványi anyagok 2-13% A MÉZ ANYAGAINAK SZÁZALÉKOS ÖSSZETÉTELE NÉHÁNY NÖVÉNY VIRÁGPORÁNAK SZÍNE Virágpor szine: Növény fajták: Fehér fenyők,tisztesfű sötétvörős vaggesztenye Kék facélia Sárgás mogyóró,lucerna,kukorica, világos- sárga pohánka,alma,körte zöldes- sárga füzek halvány-sárga hársak citrom-sárga mustár,repce,vadrepce szürkés-sárga szelidgesztenye enyhén szürkés akác arany-sárga napraforgó,somkóró Barna baltacin sötét-barna vöröshere,fehérhere Mézelö növények nektártermelése és virágzás ideje. Növény neve nektársúly mg cukor százalék cukor érték fajta virágzás ideje fehérfűz 0,04 52,42 0,02 - március 20 akác 2,39 44,56 1,06 - * hárs 4,57 39,14 1,79 nagylevelű junius15-30 gesztenye 0,05 22,00 - szelid június5-10 repce 0,70 36,93 0,250 fertődi április25 facélia 0,76 54,84 0,405 - június10 pohánka 0,63 48,87 0,270 - junius5 napraforgó 0,42 47,00 0,185 - ** selyemkoró 3,920 38,44 1,910 - június10 • korai akác május 10-15 között , időtartama 7-10 nap, késői akác május30-junius10 között időtartama 8-12nap. ** korai napraforgó június vége, 10-15 napos. Késői napraforgó július közepe, 15-20napos. A cukor százalék a virág nektárjában mennyi a cukor százalékban. A cukorérték egy virág 24 óra alatt hány milligramm cukrot termel. - http://www.agroinform.hu/magazin/magazin.php?c_id=623 - http://www.she.hu/main.php?form=cikk&id=2464 - http://www.mez.lap.hu - www.pointernet.pds.hu - Faluba Zoltán:MÉZ ÉS VIASZ-Kiadja: A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat